óbudai klarisszák: a →klarisszák számára 1334: Erzsébet királyné, Károly Róbert (ur. 1308-42) hitvese XXII. János p-tól kapott engedély alapján épített tp-ot és kolostort →Óbudán, a kirnéi vártól K-re. 1346: a Velencében tartott generális kápt. határozata alapján a ferences generális felszólította a m. rtart. főnökét, hogy az alapítást népesítse be más zárdából hozott apácákkal és új jelentkezőkkel. 1350 k. készülhetett el a tp. Az alapfalakat az 1975-76: végzett ásatások feltárták a Perc u. É-i és a Mókus u. K-i oldalán. A 60 m hosszú tp. szentélye keskeny, 8/3 záródású volt. A tp-hajónak a szentélyhez csatlakozó szakasza háromhajós, 3 pillérpárral; 20x20 m-es Ny-i szakasza két szintre volt osztva, a felsőn volt az apácák kórusa, csillagboltozatát egyetlen központi pillér tartotta. A tp. falát kívül támpillérek erősítették. D-i oldalához csatlakozott a Corpus Christi-kpna (1380: ide temették Erzsébet kirnét) és a négyszögben keresztfolyosóval épült konventház. 1348-58: több búcsúengedélyt kaptak a p-tól. 1358: Erzsébet kirné a klarisszáknak adott kiváltságokat kérte a p-tól, arra hivatkozva, hogy már 100 szerznő és leány lakik a ktorban. 1359: a p. biztosította az apácák szabad apátnőválasztási jogát. 1360: jelentős birtokot kaptak Diószegen (Pozsony vm.) és 12 más faluban. 1368: Ceglédet kapták Erzsébet kirnétól. I. (Nagy) Lajos kir-tól 1382: megkapták Szondot (Bács vm.) 16 szomszédos faluval együtt, cserébe távoli, szétszórt birtokaikat adták. 1412: egy per békülési okirata 35 apáca (apátnő, 2 helyettese, 2 kántornő, 2 sekrestyés, 9 kulcsár és 19 kórusnővér) nevét őrizte meg. Az ~ 1541: a törökök elől Pozsonyba menekültek okirataikkal és tp. felszerelésükkel együtt. 1544: megkapták a pozsonyi klarissza ktor épületét. - Pecsétjük (65x40 mm) 1439-ből maradt fenn. H.F.

Karácsonyi 1923:450, 482. - Bp. régiségei 1973:99; 1976. I:269; II:69, 279. - Bodor 1984:65. (10.) - Kk. régészetünk újabb eredményei. Bp., 1985:253. (Bertalan Vilmosné)